Községünk története
Ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. 1498-ban is plébánia. 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. 1575-ben (Forrás:Acsády Ignácz: A magyar nemzet története 5. Magyarország három részre oszlásának története (Budapest, 1897)19. Ötödik könyv. A hosszú béke kora. 1569-1592 • III. fejezet. A török viszonyok. Rudolf király (424. oldal))1575-szeptember […] e hónapban 100 török lovas Bonczodföldéről Zala 40 jobbágyot rabolt el […]
1576-ban még áll a plébánia, de később a törökök feldúlták, a temploma is romossá vált.
1717-ben mindössze hat család él a faluban. 1753-ban Padányi Biró Márton veszprémi püspök megszervezi a plébániát, két év múlva helyreállítják a templomot, de 1778-ban még nincs tornya. A szőlőhegyen már akkor állt a Szent Margit tiszteletére épült kápolna. A hívek lélekszáma ekkor 166. Az 1830. évi vizitációkor áll már a fazsindelyes torony. Új plébániaházat építettek 1869-ben, ez három év múlva leégett. Csak 1907-ben építették fel a mai épületet. ….Budapesti Közlöny, 1909. március (43. évfolyam, 49-73. szám)
22. 1909-03-21 / 66. szám: Bonczodföld —>Bonczodfölde re változik. A templomban 1965-ben új festmények készültek, szentélyében kialakították a liturgikus teret. A possessio régtől fogva lakott, keletkezésének pontos idejét nem lehet tudni. Egy 1531-ből származó irat Bonczodffeldeu(olv. Boncsodfeldő néven említi, mint a Kawas-i plébánoshoz tartozó területet. A források szerint a Kawas-i család birtokolta. 1773-ban a Malik, a Deák, a hottói és boncodföldi Nagy, a Lukács család birtokolta a területet. 111 házban 260 lakos van. 1753-ban a nagy Padányi Bíró Márton püspök előbb megszervezi a plébániát, két év múlva pedig a templomot. Tornya azonban még az 1778-as canonica visitatio idején sincs renoválva. 1795-ös feljegyzés szerint: Boncodfölde magyar falu birtokosai különféle nemesek, lakosai katolikusok, határa közép termékenységű. Borai középszerűek. Földje néhol sovány. A 20. században még számon tartottak néhány külterületi helyet: Csurgaszi csárda, Martonfa-puszta, Nagyhegy, Újhegy. 1935-ben 64 lakásban 351 lakosa volt, 1024 kataszteri hold tartozott a településhez. A második világháborúban 6 lakosát veszítette a kis falu. Az 1945-ös földosztáskor kissé átrendeződött a földbirtokszerkezet. A háborút követően Zalaegerszeg vonzása miatt nagymértékű elvándorlás sújtotta a települést. Napjainkban ez a tendencia megfordult, köszönhetően az új házhelyeknek, amelyek nagyrészt beépültek , de folyamatosan nyílnak új utcák ahol új lehetőségek alakulnak a letelepedni szándékozók előtt.
Frissítés:
A legújabb kutatások meglepő adatokat tártak fel Boncodfölde történetéből. Nagy Imre – Véghely Dezső – Nagy Gyula (szerk.): Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest,1886) 2. (88. oldal) említi: „1278 A zalavári convent előtt Szentmiklósi Jakab örök bevallása Zala nevű birtokról a Salamonváriak ősei részére” iratában említik először a települést oklevélben egy határjárás leírása képpen úgy véljük, hogy Boncodfölde szőlőhegyéről van szó. A határjárás földrajzilag igazol és bátran állíthatjuk, hogy Boncodfölde nevét jegyezte fel az oklevélben a kiállító. […] septemtrionem inde saliendo pervenit subtus vineam Bon…d ubi sunt due mete […] „s észak felé a hegy, a völgy, onnan, ugrás, alá nyúlt szőlő Bon. . . d, ahol aratnak, két, egy földi, a másik gyümölcsös” idézett rész megtalálható még I. Lajos királynak 1378-ban kelt átiratából, melyet ismét Héderváry Lőrincz nádor 1439-ben írt át: ennek a rajta levő penész foltok miatt már nagyon megromlott eredetije megvan a Szenterzsébeti Törjék cs. utódainak írattárában. Kutató: Nagy Gyula/F.K
Más forrás hivatkozik a fentebb említett oklevélre (1938 / 3. szám • Dr. Makoviczky Gyula: Göcseji helynevek (273. oldal) (F.K)
