Templom története
Település beépíttet területén a dombtetőn álló kelet-nyugati, egyhajós, félköríves szentélyzáródású Ny-i homlokzati tornyos templom a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a hajó É-i oldalához csatlakozó sekrestyével a szentélyen és a hajó K-oldalán 13. századi falsávos tagolás és részben kibontott nyílások. Fiókos dongaboltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán karzat. A sekrestyében stukkó díszes dongaboltozat.
Falképek:Templomok freskóit Klonfár János* festette és a helyi lakosok ültek hozzá modellt. (1965)
Hátsósor: férfi:??????; fiatal férfi: Ferencz Béla ??????? Ferencz Bella (Izabella) fiatal pár; Úr .. Tibola Imre akkori plébános
Elsősor: idős férfi Málics Ferenc egyházközségi elnök; Takács Mária (helybéli kisleány); Ferencz Valéria (a tanító kislánya); Takács Tibor (helybéli kisfiú ministráns); Ferencz Kálmán (felolvasó, tanító)
Berendezés: jellemzően 20. század, keresztelőkút 18. század második fele; padok, 19.század. 2021-ben újra kicserélik a padokat bagodi Varga Gyula asztalos mester munkája.
Története:
1332: Bunchudfeulde néven emlegetik első írásos emlékek, ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. A templom 1338-ban már biztosan megvolt Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték fel, 1498-ban is plébánia. Az 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. A templom eredetileg román stílusban épült, a törökök Kanizsa eleste után 1576 elfoglalták, 1690-ben biztosan romosan állt, 1753: alapították újra.1755-ben nagy Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette újjá és újra szentelésekor Szent Anna lett a védőszentje. 1775-77. között Filipp Wolf Luchserer zalaegerszegi építőmester bővítette, ekkor tornya még nem volt.
Tornyát 1830-ban említik először a források ekkor még fazsindelyes, ma homlokzati tornya ma hegyes-sisakos, 1978-ban helyreállítva (bejárati kapu csere, külső vakolás, toronyban ablak csere, sekrestye ajtó felújítás) 2004-ben korszerűsítések a tetőn és a homlokzaton, díszkivilágítást kap. -2015-ben a díszkivilágítást korszerű LED fényforrásra cserélik. 2016-os felújítás kor kívülről a torony és a bejárati homlokzat vakolva és újrafestve. 2016 júliusában a tetőt teljesen átépítették (hottói Luter Tibor ácsmester munkáját dicséri) a tető szerkezetét megerősítik lécezését és cserepeit cserélik az eredeti torony gerendázatot nagy részét cserélni kellet és fém pántolással megerősíteni, teljesen új horganylemezes fedést és templom kereszt javításon és újra tűzi horganyozáson esik át.
János püspök kérésre 2019-ben a főoltár újbóli átépítésre került az építkezés során egy igen érdekes „levél” kerül a az oltárból a birtokunkba:
A minek a magyarázata itt olvasható:
Oromzata valutás, szentélyének falában két román ablak, belsejében ülőfülke. A templom körüli temetőben: sírkövek, 19.század-20. század eleje; kőkereszt korpusszal és Szűz Máriával, 20. század, ma már a temető lezárva.
Harangjait 1937-ben öntött Szent István 75cm és 55 cm átmérőjűt Szent Anna amit Seltenhofer Frigyes* és fiai öntöttek.
Seltenhofer Frigyes (Zittau, 1800 körül – Sopron, 1846. febr. 6.): harangöntő. Bécsből került Sopronba, ahol 1814-ben, majd 1817-ben nyitotta meg műhelyét. Három évtizedig működött, harangjai országszerte elterjedek. Utódai műhelyét gyárrá fejlesztették és tűzoltóeszközök gyártására is rátértek. A gyár 1945-ig működött, mikor is a háborús cselekmények következtében elpusztult).
Orgonáját 1919-ben Kempf-Kemenesi Sándor szombathelyi orgonaépítővel építette a falu közössége.
*Klonfár János (Bántornya, Zala vm., 1926. júl. 23.-Zalaegerszeg, 1984. jún. 4.): pap, festő. - A teológiai tanulmányait Szombathelyen végezte, 1951. június 17-én szentelték pappá. Rábakethelyen, majd Gyöngyösfaluban káplán. Amikor kiderült, hogy jó kezű festő, 1955-57: tanulmányi szabadságot kapott, hogy Budapesten továbbképezze magát. 1957-ben Nyőgérben káplán, 1958-64-ben ismét tanulmányi szabadságon. 1964: Zalaegerszeg II. káplánja, 1966: Szentgotthárd adm-a, 1973: Zalaegerszeg II. kisegítő lelkésze.
Kiskanizsán és Sümegen együtt dolgozott ›Kontuly Bélával. Klonfár János festette a rábakéthelyi és a bérbaltavári templomok freskóit s a nemesrempehollósi főoltárt (Szent Rozália).
Búcsú: július 26. utáni vasárnap