Település beépíttet területén a dombtetőn álló keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródású Ny-i homlokzati tornyos templom a szentély felől kontyolt nyeregtetővel, a hajó É-i oldalához csatlakozó sekrestyével a szentélyen és a hajó K-oldalán 13. századi falsávos tagolás és részben kibontott nyílások. Fiókos dongaboltozatos hajó, negyedgömb boltozatú szentély magasítva van , az eredeti román falszövet a szentély ablakai fölött 0,50 m-ig követhető onnan barok toldás a mai párkánnyal együtt, a hajó bejárati oldalán karzat.
A sekrestyében stukkó díszes dongaboltozat. Falképek: (1965) Klonfár János pap és festő**. Berendezés: jellemzően 20. század, keresztelőkút 18. század második fele; padok, 19.század.
1332: Bunchudfeulde néven emlegetik első írásos emlékek, ősi plébániájának 1333-ból ismerjük Jakab nevű papját. A templom 1338-ban már biztosan megvolt Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték fel, 1498-ban is plébánia. Az 1550-ben és 1554-ben Gergely a plébános, a községben már vannak evangélikus nemesek. A templom eredetileg román stílusban épült, a törökök Kanizsa eleste után 1576 elfoglalták, 1690-ben biztosan romosan állt, 1753: alapították újra. 1755-ben nagy Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette újjá és újra szentelésekor Szent Anna lett a védőszentje. 1775-77. között Filipp Wolf Luchserer zalaegerszegi építőmester bővítette, ekkor tornya még nem volt.
Tornyát 1830-ban említik először a források ekkor még fazsindelyes, ma homlokzati tornya ma hegyes-sisakos, 1970 tájékán egyszer felújításon eset keresztül de a meggyengült szerkezet 2015 teléig bírta és 2016 júliusában teljesen átépítették (hottói Luter Tibor ácsmester munkáját dicséri) a tető szerkezetét megerősítik lécezését és cserepeit cserélik az eredeti torony gerendázatot nagy részét cserélni kellet és fém pántolással megerősíteni, teljesen új horganylemezes fedést (hottói Vas János bádogos mester munkája) és templom kereszt javításon és újra tűzi horganyozáson esik át.
Oromzata valutás, szentélyének falában két román ablak, belsejében ülőfülke. 1978-ban helyreállítva (bejárati kapu csere, külső vakolás, toronyban ablak csere, sekrestye ajtó felújítás) 1978-ban végzett feltárás (Walter Ilona) szerint a szentély falát körbe lizénák díszítették 8 db, 20cm széles lizéne lefaragott nyomát tudjuk megfigyelni. Déli román ablak a lizéniába van bevágva és a belső részét átalakították. A keleti román ablakot kívülről kibontották a feltáráskor épségben maradt az idomtégla és az üvegfalc.
Téglaméretek déli hajófal nyugati lizénája: 7*14*28 cm 29*14*6 cm
Hajó ép román ablak: 34*14*7 cm
Középső lizéna:35*19*7 cm és 38*15*6 cm
Keleti lizéna 34*19*6 cm
Szentély: 39*19*6 cm és 40*20*6 cm
-2004-ben korszerűsítések a tetőn és a homlokzaton, díszkivilágítást kap.
-2015-ben a díszkivilágítást korszerű LED fényforrásra cserélik.
-2016-os felújítás kor kívülről a torony és a bejárati homlokzat vakolva és újrafestve.
A templom körüli temetőben: sírkövek, 19.század-20. század eleje; kőkereszt korpusszal és Szűz Máriával, 20. század, ma már a temető lezárva.
Harangjait 1937-ben öntött Szent István 75cm és 55 cm átmérőjűt Szent Anna amit Seltenhofer Frigyes* és fiai öntöttek. Fotók:
Seltenhofer Frigyes (Zittau, 1800 körül – Sopron, 1846. febr. 6.): harangöntő. Bécsből került Sopronba, ahol 1814-ben, majd 1817-ben nyitotta meg műhelyét. Három évtizedig működött, harangjai országszerte elterjedek. Utódai műhelyét gyárrá fejlesztették és tűzoltóeszközök gyártására is rátértek. A gyár 1945-ig működött, mikor is a háborús cselekmények következtében elpusztult).
Orgonáját 1919-ben Kempf-Kemenesi Sándor szombathelyi orgonaépítővel építette a falu közössége.
Templomok freskóit Klonfár János* festette és a helyi lakosok ültek hozzá modelt.
Málics Ferenc, ??? Gyula, Ferenczi Izabella (Bella?) Tibola Imre
???????,Takács Mária, Ferenczi Valéria, Takács Tibor, Ferenczi Kálmán
A szerkesztő "tippje" szerint ... aki jobbat tud hívjon.
*Klonfár János (Bántornya, Zala vm., 1926. júl. 23.-Zalaegerszeg, 1984. jún. 4.): pap, festő. - A teológiai tanulmányait Szombathelyen végezte, 1951. június 17-én szentelték pappá. Rábakethelyen, majd Gyöngyösfaluban káplán. Amikor kiderült, hogy jó kezű festő, 1955-57: tanulmányi szabadságot kapott, hogy Budapesten továbbképezze magát. 1957-ben Nyőgérben káplán, 1958-64-ben ismét tanulmányi szabadságon. 1964: Zalaegerszeg II. káplánja, 1966: Szentgotthárd adm-a, 1973: Zalaegerszeg II. kisegítő lelkésze.
Kiskanizsán és Sümegen együtt dolgozott ›Kontuly Bélával. Klonfár János festette a rábakéthelyi és a bérbaltavári templomok freskóit s a nemesrempehollósi főoltárt (Szent Rozália).
2016-ban a templom és a torony tető teljes szerkezeti felújításon esik át.
A következő atyák szolgáltak Boncodföldén:
Jakab 1333
Gergely 1554
Janzsó János 1755
Varasdi Imre 1763
Horváth István 1777
Kolonics Ádám 1778
Győry Gábor István 1781ű
Szilágyi István 1786
Déry László 1811
Farkas János 1826
Orray József 1829
Rosenberg György 1844
Angyal József 1854
Pogány Gábor 1855
Fövényi Márton 1873
Hosoff József 1906
Borsody János 1913
Jászai Ignác 1914
Szabó Imre 1925
Tihanyi Ödön 1929
Noe János 1944
Torma József 1955
Székely Artúr 1957
Tibola Imre 1972
Varga István 1982
Szalay Attila
Búcsú: július 26. utáni vasárnap
Érdekesség a Szombathelyi Püspöki Levéltárból ami kutatásom közben került a kezembe:
(Fehér K.)
